Janka101 Naplója

--Menü--

webes naplóm...


Linkek

* Kezdõlap
* Napló Adatai
* Arhív

Menjetek, szeressetek!

Nézem a rohanó várost. A műanyag nőket, akiket újságok öltöztetnek. A vagány pasikat, akiket hárombetűs márkanevek irányítanak. Álarcok mögé bújva, festett orral a képükön gyűrik a métereket. Sokuk okos telefonon lóg, s észre sem veszik, hogy mellettük ül, akivel épp sms-eznek. S mikor találkoznak, olcsó játékokkal kábítják egymást, ahelyett, hogy őszinteséggel hidakat építenének a másikhoz. A média boldogságot ígért nekik, azt mondta, ha felveszik az álarcot, minden rendben lesz. De nem ez történt. Hogy miért? Mert bármibe is csomagolod magad, csak az határoz meg, aki a szívedben vagy. S ha megkeményíted magad, mondván, nem okozhat neked senki fájdalmat, olyan útra lépsz, amelyen boldoggá sem tehetnek. Meg kellene hát tanulnunk újra szívvel látni egymást. Újra szeretni, menni, élni. Lefordulok a sarkon, és egy idős nőt látok. Hátát megtörte az élet. Apró kezét gyűrögeti, mint valami papírgalacsint. Rám néz, mosolyogni kezd. Viszonzom. Veszek tőle a frissen sütött pogácsájából. Amikor több pénzt akarok adni neki, megrázza a fejét, és megsimogatja a kezem. Nem szólunk. Nem kell. Mert rám néz, és szemében ott ragyog az élet, mit egész nap kerestem. S akkor megértem, nem veszett el a szépség, mellyel születünk. Talán csak nem vesszük észre. Az élet gyönyörű erdejében terjed a beton, s a butaság, mint a gaz, de míg dobban a szívünk, s míg meglátjuk egymást a rohanásban, addig van remény. Perceink lassan elhalványodnak az időben, mint a Hold viaszos fénye a felhőkben. Úgy kellene hát élnünk, hogy majd azt mondják rólunk, méltók voltak embernek lenni, mert törődtek egymással. :)  Ezt kívánom ma mindenkinek. Lássátok meg egymást. Menjetek, szeressetek, éljetek! ♥

Létrehozva: December 6, 2017 idõ: 20:48
Link

Ha megöregszem.....

Jenny Joseph: Figyelmeztetés Ha megöregszem, lila ruhákat fogok hordani és hozzá piros kalapot, ami nem illik sem a ruhához, se hozzám, nyugdíjamat konyakra és nyári kesztyűre fogom költeni és atlaszcipőkre és azt mondom: nincs vajra pénzünk. Ha elfáradok, leülök a járdaszélre, és felzabálok minden ingyen kóstolónak kitett élelmiszert, és megnyomok minden vészcsengőt, botomat végighúzom a nyilvános épületek kerítésén és kipótolom mindazt, amit józan ifjúságom idején mulasztottam. Papucsban járkálok az utcán, esőben, idegen kertekben szedek virágot, és megtanulok köpködni. Szörnyű ingeket viselhet az ember, és meghízhat, és megehet három font kolbászt egy ültő helyében, vagy egy hétig kizárólag kenyeret és savanyúságot, és gyűjthet tollakat, ceruzákat, poháralátétet meg mindenféle mást dobozokban. De most még rendes ruhát kell hordanunk, hоgy meg ne ázzunk, és fizetnünk kell a házbért, és nem káromkodhatunk az utcán, és jó példát kell mutatni a gyerekeknek. Ma vacsoravendégeket várunk, és újságot olvasunk. De nem kellene már most egy kicsit gyakorolnom, hogy ismerőseim ne döbbenjenek meg túlságosan, ha egyszerre csak megöregszem és elkezdek lilát hordani? (Gömöri György)

Létrehozva: December 6, 2017 idõ: 20:47
Link